Router, modem, frekvencia, sávszélesség. Sokszor emlegetjük az ügyfeleinknek ezeket a kifejezéseket, viszont a felhasználók általában nincsenek tisztában a pontos jelentésükkel. Mint ahogy azzal sem, hogy a több fajta router közül melyiket érdemes beszerezni otthonra, hiszen más típus ajánlott nagy felbontású játékok esetében, más irodaházak részére és más otthoni felhasználásra is. Éppen ezért szeretnénk végre tisztázni ezeket a fogalmakat, hogy segítsük ügyfeleinket az eligazodásban.
A router nem más, mint egy forgalomirányító berendezés
A router alapvetően úgy működik, mint egy forgalomirányító berendezés, csak éppen nem az utat és a járműveket figyeli, hanem a jelet osztja a csatlakozott eszközök között. Tekintve, hogy különböző készülékek kapcsolódnak egy otthoni routerre, mint egy irodaira, különbséget kell tenni a típusok között.
Az első és legfontosabb különbség közöttük a processzor.
A routert legegyszerűbben úgy érdemes elképzelni, mint egy miniatűr számítógépet. Hasonlóan a PC-hez, a router is rendelkezik processzorral. Minél erősebb a processzor, annál erősebb a router is. Amikor egy régi, kisebb teljesítményű gépen akarunk futtatni egy újabb, nagy igényű játékot, akkor vagy akadozni fog, vagy egyáltalán nem indul el. Így működnek a routerek is. Egy gyenge router nem tud nagy sávszélességet szolgáltatni, mert technológiailag nem képes rá.
A másik legfontosabb különbség az antenna.
A routerek kialakításának egyik legmeghatározóbb tulajdonsága az antenna, hiszen ezek az eszközök nem csak adóként működnek, hanem vevőként is. Minél több és nagyobb az antenna, annál jobb jelet fog sugározni. Fontos még, hogy az antennák kivitelezése is befolyásolja a jelet. A legtöbb irodai routereken 360°-os szögű az antenna, így csak egy szintet lát el WiFi-vel, viszont nagyobb jelerősséggel. Egy általános eszköz esetében a sugárzás több szögben történik, de kisebb jelerősséget eredményez.
Mikor, melyik frekvencia van használatban?
A routerek alapvetően két frekvencián működnek, 2,4 Ghz-en és a 5 Ghz-en. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, viszont a mai otthoni berendezések használatához ajánlott olyan routert használni, amely mindkét frekvenciát tudja egyidőben alkalmazni.
A 2,4 Ghz-es frekvencia előnye, hogy nagyobb hatótávolsággal rendelkezik, könnyebben áthatol az akadályokon (például a falakon) és több eszköz támogatja, mint az 5 Ghz-et. Ezzel szemben viszont lassabb és jobban terhelt, hiszen az otthoni okoseszközök többsége ezt használja. Az 5 Ghz támogatja a HD videók és filmek streamelését mivel gyorsabb és kisebb forgalmú csatornát használ, kevesebb eszköz terheli le. Hátránya viszont, hogy sokkal kisebb a hatótávolsága, mint a másik frekvenciának. A 2,4 Ghz általában elegendő a mindennapi munkához, böngészéshez, viszont az otthoni okoseszközök már terhelhetik a frekvenciát. A megoldás, ha a kettőt egyszerre használjuk. A routerek legújabb szabványa az AC-ami képes megosztani a frekvenciákat egymás közt, így HD videó streamelés közben is gond nélkül lehetéséges a közösségi média felületein böngészni.
Azonban, vannak úgynevezett „Quality of Service” megoldások is, amelyek a mindennapi WiFi felhasználást képesek menedzselni. A QoS felállít egy prioritást aszerint, hogy mely használatban lévő alkalmazásoknak van nagyobb igénye a magasabb sávszélességre, ennek arányában osztja el a jelet az eszközök között.
Ha csak pár perce van a témára, ezt tekintse át: WiFi értelmező kéziszótár
Hibabejelentés esetén a szakértők mindenféle kifejezésekkel próbálják megértetni a felhasználót a probléma okairól. Mint ahogy az orvosi rendelőben, úgy ebben a helyzetben sem elvárt, hogy minden szó jelentését ismerje az ügyfél. Ugyanakkor érdekük, hogy megértsék a hibát és az eszköz működését. A WiFi értelmező kéziszótárunkban összeszedtük azt a 10 + 1 leggyakoribb szakkifejezést, amellyel minden felhasználó találkozott már, annak érdekében, hogy tisztázzuk azoknak a jelentését.
1. Frekvencia
Egy olyan hullám, amelyen az eszközök kommunikálni tudnak. Ha az egyik fél nincs rajta a frekvencián a kapcsolat nem tud létrejönni. A frekvenciák felhasználása államilag van meghatározva, tehát a felhasználásuk nem ingyenes. A WiFi két frekvenciát használ a 2,4 Ghz-et és az 5 Ghz-et.
2. Hatótávolság
Az a távolság, ami az egymáshoz csatlakozott eszközök között van. Kábel esetében ez a távolság maximum 100 méter, míg WiFi esetében bonyolultabb ennek a számítása az akadályozó tényezők miatt (például: fal, fém).
3. Hertz
A frekvencia mérőszáma. Azt jelöli, hogy másodpercek alatt hány rezgés történik. A WiFi-k alapvetően két frekvenciát használnak, a 2,4 Ghz-et és az 5 Ghz-et. Attól függ, hogy mely frekvencián jön létre kapcsolat, hogy az adott eszköz melyikre képes a szabványa szerint. Ha mindkettőn tudnak kommunikálni, abban az esetben felosztódik a jelek sugárzás a két frekvencián.
4. Hozzáférési pont
A hozzáférési pontra csatlakoznak fel a WiFi-t használó eszközök. Nagyobb termek, plázák esetében több hozzáférési pont is elérhető, ennek köszönhetően nem szükséges több routert kihelyezni. A hozzáférési pontok kizárólag a jel továbbítására alkalmasak, egyéb funkciójuk nincs.
5. Kliens
Kliensnek nevezzük azt az eszközt, amely a WiFi-t használja. Tehát, minden olyan készülék, amely felcsatlakozik a routerre. Például, az okoseszközök és a laptopok is kliensnek minősülnek.
6. Modem
A modem egy olyan összekötő berendezés, amely különböző szabványok átalakítására képes. Például az optikai jelet WiFi-re alakítja. Legegyszerűbben, a modem olyan, mint egy tolmács, ami a különböző jeleket fordítja le annak érdekében, hogy az eszközök kommunikálni tudjanak egymással.
7. Powerline adapter
A powerline adapter egy olyan jelerősítő eszköz, amely a ház elektromos hálózatát használja a jel továbbítására. Két részből áll, egy adóból és egy vevőből. Az adó a hozzáférési ponthoz közeli konnektorba csatlakoztatva eljuttatja a jelet a vevőhöz, amely egy a ház egy másik konnektorába dugva sugározza azt tovább. Könnyen hordozható, így nem szükséges minden szobába kábelt behúzni, hiszen a powerline adapter áthelyezhető egyik pontból a másikba.
8. Router
Egy olyan forgalomirányító eszköz, amelynek egyik fő szerepe, hogy a WiFi sávszélességét elosztja az eszközök között. Ennek köszönhetően minden csatlakozott készüléken érzékelhető internet-kapcsolat. Másik fő feladata a biztonság. A router védi a belső hálózatot az illetéktelen felhasználóktól is, hiszen ez az első pont, ahol a felhasználó találkozik az internettel. Úgy is lehet fogalmazni, a router a WiFi szíve.
9. Sávszélesség
A sávszélességet a legegyszerűbben úgy lehetne meghatározni, mint az átküldött adatok másodpercenkénti száma. Tehát, egy másodperc alatt mennyi adatot képes továbbítani a WiFi. Ennek mérőszáma a bit, ma a megabit per szekundummal találkozhatunk (Mbit/s) a leggyakrabban a szolgáltatóknál.
10. Szabvány
Egy olyan előírás, amely használatával elérhető, hogy különböző gyártmányú termékek kommunikálhassanak egymással. Ennek köszönhetően tudnak a más márkájú eszközök is kapcsolatot létrehozni egymás között. Egy okosotthonnál ennek nagy szerepe van, hiszen nem azonos szabványok használatával nem történik meg az összekötés.
+ 1: WiFi hálózat:
Vezeték nélküli internetes hálózat. A hozzáférési ponttól a kliensekig tart, tehát a jeladótól a csatlakozott eszközökig. Az otthonunkban a WiFi hálózatot a router és azok az eszközök alkotják, amelyek használják a vezeték nélküli kapcsolatot.